Újfent kitolták a közel nulla energiaigényre vonatkozó szabályozás érvénybe lépését. Az idei Magyar Közlöny 136. számában jelent meg az a jogszabály-módosítás, miszerint 2024 júniusra változik a nem „közel nulla energiaigényű” épületek használatba vétele. Tehát újabb két évet nyertek azon építtetők a használatbavételi engedély megszerzésére, az energetikai követelményeknek nem megfelelő új épületek esetében. – olvashatjuk az Építésjog.hu cikkében.

Az Európai Parlament és az Európai Tanács irányelveit követve a belügyminisztérium már 2014 márciusában kiadott egy rendeletet amelyben az új épületekkel kapcsolatos hőátbocsátási és energiahatékonysági követelményeket szigorította. Ennek értelmében 2021 júniusa után már csak olyan épület kaphatott volna használatbavételi engedélyt, amely megfelel a közel nulla energiaigényű követelménynek. Ezzel a módosítással együtt már három és fél év a csúszás, az eredeti 2020 december 31-i határidőhöz képest.

Fellélegezhetnek a kivitelezők

A kivitelezők számára a fejtörést nem is a „legalább BB minősítés” okozza, sokkal inkább a 25 százalékos megújuló energia-hányad. Főleg, ha a tervek még a régi szabályokhoz lettek igazítva, azonban a használatbavétel átcsúszott volna a kitolt június 30-ai határidőn túlra. Most azonban fellélegezhetnek a kivitelezők, ugyanis a hatóságok csak 2024 júniusa után fognak a szigorúbb jogszabály alapján eljárni.

Mit jelent a „Közel Nulla Energiaigény”?

A rendelet két fontos követelményt szögez le: Az egyik, hogy az épület primer energiaigénye 25 százalékban megújuló forrásból legyen fedezve, azaz a használati melegvíz és a fűtés; továbbá az épületnek minimum BB energetikai minősítéssel kell rendelkeznie.

A 25 százalékos arány elérése további költségeket vonz magával. Az, hogy mekkora mértékű ez a többletköltség, jelentősen az alkalmazott technológiától függ. Sok múlik milyen energia ellátó rendszereket alkalmazunk, de a hőleadó felületeken is. A házak teljes gépészeti alaprendszerében változást jelentenek a rendelet szigorúbb követelményei. Nehéz általános számokról beszélni, hiszen minden projekt más és más, de a költségnövekedés nagyjából 1,5 és 4 százalékra becsülhető. A központi hőszivattyú lakásonként átlagosan 1 millió forint további kiadást jelent a hagyományos kazánokhoz vagy radiátorokhoz képest. Azonban azt fontos megjegyezni, hogy ez a rendszer képes a fűtés mellett hűteni is, tehát ha hozzászámolunk egy komolyabb klíma kialakítását, akkor akár felére is csökkenhet az új rendszer plusz költsége. Sőt a lakás fűtési költségei is csökkennek az új technológiának köszönhetően, valamint a lakás eladási árát is jelentősen emelheti a későbbiekben a hőszivattyús rendszer.

 

Forrás:

Építésijog.hu (2022)

Épitésijog.hu (2021)

Magyar közlöny (2022)

Magyar közlöny (2014) rendelet

Telex (2022)

Portfolio (2019)