Ha házépítésre szánjuk el magunkat, akkor elég sok kérdés vetődik fel. A kérdések sorában mindenképp előkelő helyen merül fel az, hogy milyen technológiával épüljön a ház. Magyarországon leginkább a téglából készült házak hagyományosak, de a könnyűszerkezetes házak is egyre népszerűbbek. Pontos számokat ugyan nem tudunk, azonban a Budapesti agglomerációt megfigyelve, ahol országos viszonylatban a legtöbb családi ház épül, nagyjából 10 házból 3 könnyűszerkezetes, és ez a szám egyre csak emelkedik. Nem véletlenül. Ugyanis egy könnyűszerkezetes ház építése sokkal hamarabb elkészül és olcsóbb is, mint egy téglaház.

Teherhordó elemek

A két technológia közötti legalapvetőbb különbség, hogy a teherhordó elemekben van. A hagyományos módszernél a terhet a téglából épített fő- és teherhordó falak hordozzák, míg a könnyűszerkezetes házaknál a teher az épület vázára nehezedik, azaz az a fa- vagy acélszerkezetre. Az utóbbinál a falak csupán térelválasztó, hang és hőszigetelő funkcióval rendelkeznek.

A kivitelezés hossza

Az egyik legnagyobb eltérés az építési idő hosszában van. Ugyanis egy könnyűszerkezetes ház akár 3 hónap alatt kész lehet, míg a téglaházak építése évekig húzódhat, ami további költségek felmerülését eredményezi.

Felmerül a kérdés, hogy miért lehet ekkora eltérés az építés idejében. A könnyűszerkezetes házaknál szárazépítésről beszélünk. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nincsenek hosszú száradási és kötési idők. A szerkezeti elemeket a helyszínen összeszerelik, a falak pedig szigetelőanyagból, általában gipszkartonból készülnek. Így a szerkezetkész állapot pár hét alatt elérhető egy könnyűszerkezetes ház esetében.

A téglaházak szerkezetének egy része vasbetonból szokott készülni, ahogy a födém is. A zsaluzás, a födémtámasz szerelés és a kiöntés is mind sok időt vesz igénybe. A könnyűszerkezetes házakhoz képest azért is nagy az időbeli eltérés, mert a téglaházaknál használt beton és a habarcs is vizes alapú. Ezek kötési ideje előtt nem lehet tovább haladni a munkálatokkal.

Költségek

Az építési idő hosszúsága miatt kiszámíthatatlanabbá válhatnak az építési költségek, ugyanis az építőanyagok ára gyorsan változhat. Manapság akár hetente is eltérhetnek az építési anyagok árai, arról nem is beszélve, ha félévek távlatában nézzük. A cserepeket, szanitereket és a vakolatot pedig nyilván nem szokták előre megrendelni, amíg nincs kész a tetőszerkezet.

A másik nem elhanyagolható tényező: a munkabérek. Egy téglaháznál a hosszan elnyúló építés miatt kategóriákkal több munkabért kell kifizetni, mint egy könnyűszerkezetes ház esetében, hiszen a hagyományos módszernél rendkívül sokszor kell kivonulnia az építő brigádoknak, amit természetesen minden esetben az építtető fizet ki.

Természetesen a költségek mértéke nagyban attól függ, hogy milyen anyagokból építkezünk és milyen kivitelezővel dolgozunk. Mivel szinte minden projekt más, ezért nehéz pontosan meghatározni, de általánosságban nagyjából 20%-kal alacsonyabb a költsége egy könnyűszerkezetes háznak, mint egy ugyanakkora, ami téglából készült, de az ár-előny akár a 30-35%-ot is elérheti.

Pontos tervezés

A könnyűszerkezetes ház építése nagyobb tudatosságot és előrelátást igényel, mivel a téglafallal ellentétben kevésbé alkalmas pontszerű teher felvételére, így külön van kialakítva a hátszerkezet. Ebből adódóan már a házépítés kezdetén tudnunk kell a legtöbb dolognak a helyét, mint a mosdó vagy a bojler, vagy egy nagyobb teherbírást igénylő felfúrt szekrény. Utólag ezeken nehezebb ugyan változtatni, de cserébe igen gyorsan elkészül, ami a terven szerepel.

A téglaházaknál itt úgymond a hátrány előnnyé is válhat, mivel a kivitelezés hosszú, így sokkal több idő van változtatni a terveken. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy elég gyakran ez az „előny” csupán variáláshoz vezet, amitől csak tovább nyúlik a kivitelezés ideje.

Variálhatósági szempontok

A könnyűszerkezetes házaknál az esetek többségében nem kell vésni a falakat ahhoz, hogy elhúzzuk a vezetékeket a falban. Sőt nem csak az építkezés alatt, de egy meghibásodás esetén is pénzt és időt spórolhatunk majd, ha nem kell vésni, aztán pedig újra vakolni a szobákat. A könnyűszerkezetes ház esetében elég csupán a gipszkarton táblákat kell le- és visszacsavarozni.

A téglaházaknál, ha falra szerelt szekrényt szeretnénk áthelyezni, egyszerűen csak csavarokat kell fúrnunk az új helyre és fel is rakhatjuk a szekrényt. A könnyűszerkezetes házak esetében ez egy bonyolultabb folyamat, mivel ilyenkor bontani kell a falat, és úgy módosítani a szerkezetet, hogy meglegyen a kellő teherbírása az adott ponton.

Ha azonban egy mosdót vagy bármit áthelyeznénk, amihez víz vagy csatorna kiállást kell átrakni, akkor ezt sokkal kevesebb munkával meg lehet oldani egy könnyűszerkezetes ház esetén. Továbbá, ha valamilyen átalakítást szeretnénk a házban, például egy plusz ablakot berakni vagy két szobát összenyitni akkor is szerencsésebb a helyzetünk, mivel nem keletkezik több köbméter hulladék a vésés és a bontás miatt, sőt a könnyűszerkezetes ház esetében a kibontott elemek újra használhatóak.

Különbségek a szigetelésben, hasznos terekben

Az újépítésű házaknak manapság egyre szigorúbb hőszigetelési szabályoknak kell megfelelniük. Mivel a komoly előírásoknak való megfelelést energetikai tanúsítvánnyal kell igazolni még a használatbavételt megelőzően, így nem lesz számottevő különbség a kétfajta technológia hőszigetelő képessége között, csupán abban, hogyan érik el.

A könnyűszerkezetes házaknál a fal nagy része hőszigetelésből áll. A teherhordó váz ebben az esetben nem veszi el a helyet a falszerkezetből. A téglából készült fal kb. 20 centiméter, amire 10 centiméter hőszigetelés kerül általában. Ezzel szemben a fémszerkezetet elegendő 10 centiméter szigeteléssel kitölteni, és még 10 centiméterrel kiegészíteni. Így több négyzetméternyi hasznos területet nyerhetünk, ha fémszerkezetes ház mellett döntünk, a tégla helyett.

A köztudatban elterjedt, hogy rossz az akusztikája a könnyűszerkezetes házaknak, azonban erre már kifejlesztettek olyan korszerű anyagokat, amelyekkel egyszerre megoldhatjuk a hőszigetelést és a hangszigetelést is.  Ha minket kérdeznek, akkor ezen nem érdemes spórolnunk.

Összefoglalás

Mindkét építési technológiának megvannak az előnyei és a hátrányai. Nehéz megmondani melyik a jobb vagy a rosszabb, sőt kategorikusan kijelenteni talán nem is lehet. Egy biztos: korábban a tégla volt az egyeduralkodó, azonban napjainkban a könnyűszerkezetes építési mód egyre nagyobb népszerűségnek örvend, és évről évre nagyobb arányban épülnek a téglához viszonyítva. Az erőforrások hatékonyabb kihasználását tekintve egyértelműen a könnyűszerkezetes házak fognak felül maradni, mivel kevesebb anyag, munkaerő, és kategóriákkal kevesebb ráfordított idő szükséges hozzájuk.

Forrás:

Otthontérkép magazin (2020)